Ferdinánd tekercs

Elkészítés:

Mivel kelt tésztáról van szó, így a langyos alapanyagokat meghálálja. A lisztet már előző nap érdemes a kamrából egy fűtött helyre behozni. Jó minőségű lisztet használjunk, figyeljünk a jó kelesztő helyre is.)

Az élesztőt a langyos tejben egy pici cukorral felfuttatjuk. A lisztet egy tálba átszitáljuk, beletesszük a sót, a tojássárgáját (a fehérjétől kemény lenne a tészta), a maradék cukrot, a felfuttatott élesztőt és az olvasztott vajat. Addig kell dagasztani, amíg hólyagos lesz a tészta, és elválik az edény falától. („Puffogósra dagasztjuk.”) A nokedli tésztától valamivel keményebb állagú.

Kilisztezzük a tál alját, oldalát, majd a tészta tetejét is meghintjük, és langyos helyen duplájára kelesztjük (kb. 30-45 perc).

A töltelékhez a vajat habosra keverjük a kétféle cukorral. Ha sikerül vaníliarudat beszerezni, akkor azt kaparjuk a kristálycukorba.

Amikor a tészta megkelt, lisztezett deszkán kisujj vastagságú, téglalap alakúra nyújtjuk. A vaníliás vajjal megkenjük, és feltekerjük. Kb. hüvelykujj vastagságú „csigákat” vágunk belőle, és a jól kivajazott tepsibe téve pihentetjük. Eredetileg „lábasba” tették. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük.

Közben felforraljuk a tejszínt, beletesszük a cukrot és a vaníliarudat. Amikor már szép rózsaszín a teteje, ráöntjük a vaníliás tejszínt, majd további 10-15 percig sütjük, hogy szép piros, ropogós cukormáz legyen a tetején. (A csigák a sütőben nem nőnek annyira meg, mint mondjuk a bukták, nem kell túl nagy távolságra sorakoztatni őket, és a sütés során kiolvadó vajtölteléktől könnyen szétválaszthatóak lesznek.)

Igazán finom a vajtól (nem margarin) és a tejszínes (nem tej és margarin) locsolástól lesz.

A tepsiből még érdemes forrón kiszedni, mert ha kihűl, a cukormáz „beleköt”.