Disznótoros finomságok

Disznótoros finomságok

A disznóvágás valami olyan dolog, amit a legtöbb ember kisgyermekként a legutálatosabb programok között tart számon, és fel nem foghatja, hogy ezen a felnőttek mit is élveznek. Aztán, ahogy felcseperedik, maga is megtapasztalja ennek a nagy, családi-baráti összejövetelnek az élvezeteit, és eljut arra a pontra, hogy már maga is alig várja, hogy a téli hideg beálltával ismét disznótorban vehessen részt

A disznóvágás falun majdnem akkora rituálé, mint az esküvő. Napokig, akár hetekig készül a ház, nagy összejövetelt rendeznek, majd esznek, isznak és mulatnak, ameddig csak lehet. A nap jellemzően hajnali 4-5 körül, egy kávé-pálinka kombinációval indul. Ezt követően indul neki a csapat, hogy felkeresse, majd levágja a disznót, amit kivéreztetnek – a vért gondosan felfogják, amiből sült hagymás vért készítenek –, majd alapos perzselés és tisztítás után darabokra vágnak, és aszerint szortíroznak, hogy mihez használják fel őket – kolbásznak, hurkának, színhúsnak, vagy épp füstölésre.

Nap végére már a kamrában lógnak a hurkák, a sonkák és az oldalasok a szegeken, miközben a kolbászok folyamatosan gyűjtik magukba az kesernyés, füstös aromát a füstölőben. A fagyasztó megtelik gondosan bezacskózott húsokkal, csontokkal, miközben a zsíros edények csillogó tisztára mosogatva száradnak a szekrényen. Lassan a pálinkásüveg is olyan gyorsan üressé válik, mint a ház.

De egy jó disznóvágás program ekkor még nem áll le, hiszen az estét is megkoronázzák a sertés különböző módon feldolgozott részei. A jó disznótor elengedhetetlen kelléke az orjaleves, a toros káposzta, és a disznótoros pecsenye.